A Tevan nyomda első korszakának legjelentősebb részét a könyvek, könyvsorozatok alkotják, de emellett több lapot is nyomtattak Tevanéknál. Maga könyvkiadói tevékenység az 1940-es évek néhány nagy könyvétől eltekintve az 1910-1925 közötti időszakra esik, de már az 1920-as évektől kezdve ritkult, 1925 és 1943 között pedig majdnem egészében leállt.
Könyvek, könyvsorozatok
„TEVAN – ezt a nevet föl kell jegyezni, ez nagy dologra hivatott, ez a kiadó legmerészebb talán egész Magyarországon. Egymás után adja ki tehetséges írók műveit, és mind olyan, amilyet a budapesti kiadók sem produkálnak.”
Délmagyarország, 1913. január 24.
A Tevan Könyvtár után alig egy évvel, 1913-ban indult a Tevan Amatőr sorozat, amely a kor igényes, bibliofil kiadványait jelentette meg. Ezek a művek kis példányszámban (100-200) láttak napvilágot. A kötetek a korszak legnagyobb illusztrátorainak munkáit tartalmazták, ugyanis a kiadónak sikerült megnyernie céljainak Divéky Józsefet, Major Henriket, Kolozsváry Sándort, Kolozsváry Zsigmondot, valamint Hincz Gyulát. Az Amatőr könyvekben elsők között alkalmazta hazánkban a nemes illusztrációs eljárásokat, a fametszetet, a rézkarcot és az egyéb kombinált eljárásokat. Az Amatőr sorozat köteteit Tevan Andor legjobban sikerült munkái között tartjuk számon. Összesen 14 kötet jelent meg, az elsők még a háború kezdetén. Azonban a világháború lefékezte a korábban elindult könyvművészeti és kiadói törekvések valóra váltását. Azonban a gazdasági körülmények javulásával előtérbe kerültek a régi elképzelések, így 1920-ban öt amatőr kötetet készített el Tevan Andor, folytatva régi programját.Tevan Andor könyvművészeti és kiadói elgondolásait leginkább az Amatőr sorozat kötetei tükrözik, ezek hozták meg számára a hazai és nemzetközi elismerést.
1912 és 1922 között jelentek meg a Tevan Könyvtár füzetei, amelyek új és jó, magyar és külföldi irodalmat adtak. Olyan könyvtípust képviseltek, amely nyugaton is újnak számított. Magyarországon ezen kívül csak Ráth Mór és a Franklin Társulat adott ki hasonló Olcsó Könyvtár sorozatot. Amikor Tevan Andor ezt a sorozatot elindította, hiánycikknek számított ez a könyvtípus és az általa képviselt irodalom. A kis nyomda számára elsődleges szempontok közé tartozott az, hogy a sorozat folytatható és fenntartható legyen, emellett a nagy fővárosi nyomdák mellett is képes legyen fennmaradni, továbbá, hogy eladható könyvet készítsen. Ennek megfelelően egyszerű kivitelezésben, 180x210 mm méretben készültek a sorozat kötetei.Mint kiadó, Tevan Andor a terjesztésről is gondoskodott, személyesen illetve levél útján kereste fel az ország nagy könyvterjesztőit, könyvkereskedőit. A sorozat sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy az első években megjelent kötetek közül többet kétszer, sőt háromszor is újból kiadtak a későbbiekben.A Tevan Könyvtárban összesen 213 füzetszámban 108 alkalommal 83 munkát adtak ki.A szerzők sorában találjuk többek között Ady Endre, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, a világirodalomból pedig Balzac, Flaubert, Thomas Mann, Heinrich Mann, Mark Twain, Anatole France nevét is.
A két nagy sorozat mellett a Tevan Kiadó munkásságában mind irodalmi, mind gazdasági, mind könyvművészeti szempontból az a nagy termékcsoport, amelyet az egyedi könyvek és kisebb sorozatok alkotnak.1911-ben Dapsy Gizellának két új könyve jelent meg Lélekinstallációk és A szívem címmel. Emellett férjének egy Oscar Wilde fordítását adta ki a cég.Sokszor szerepelt továbbá Tevan kiadói programjában Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Somlyó Zoltán, Krúdy Gyula, Gustave Flaubert is.Volt továbbá a cégnek három tízkötetes sorozata is, ebben a legjobb magyar és külföldi írók kaptak helyet. Tevan Andor nagy rajongója volt Anatole France-nak, ezt igazolja a műveiből összeállított, öt kötetből álló mikrosorozat is.
A nyomdában 1903 és 1910 között tizenegy lapot nyomtattak a nyomdában:1903-1904: Békésmegyei Híradó1904: Igaz Eszme1905-1907: Békésmegyei Függetlenség1905: Szocializmus1906-1909: Áchim –féle Paraszt újság1907: Radikális Újság1908-1909: Békésvármegye1909: Békési Újság1909-1918: Békéscsaba és Vidéke1910-1911: Békésmegyei Napló1910: Magyar GépészTevan Adolf másfél évig a Békésmegyei Függetlenség című lap tulajdonosa volt, 1909-ben pedig önálló lapot indított Békéscsaba és Vidéke néven, amelyet 1918-ig jelentetett meg. A lap egyrészt a cég rangját emelte, másrészt alkalmat adott saját hirdetések, reklámszövegek közlésére. A lap neve időközben Csabai Napló lett. Tevan Andor Bécsből hazatérve folytatta az újságkiadást is. Bár a kezdeti periódusban Tevan Andor neve a lapban nem jelent meg, az 1909-1913 közötti időszakban kiadott évfolyamokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az ő keze nyomát viseli. A Békéscsaba és Vidéke egyben hű tükre kiadói működésének is.
Az Amatõr sorozat utolsó kötetét a háború befejezése és a nyomda újraindítása után, 1948-ban adta ki Tevan Andor. A Keleti Arthur fordításában megjelent szöveghez Hincz Gyula készített illusztrációkat. A könyv fülszövegében Dr. Szentkúty Pál, a Magyar Bibliophil Társaság így ír: A témától s a fordító lelkesedését átfûlt Hincz Gyula, a kitûnõ rajzoló ezekben az illusztrációkban felülmúlta önmagát s megalkotta remekét, kiteljesítette France-ot; France-abb magánál France-nál... A tipografizáláson túl a rajzokat színezõ linóleum dúcokat is Tevan Andor metszette. A gondos munka eredményét, az elkészült könyvet a Magyar Mûvészeti tanács az egyetemes könyvkultúra kiemelkedõ alkotásának minõsítette. Tevan Andor a kiadvány elismeréseképpen Pro Arte érdeméremmel tüntették ki nem sokkal azután, hogy nyomdáját államosították.
Csokonai prózája verseinél is határozottabb rokokó vonásokat mutat: játékosságot, bájt és édességet. A Csókok elkápráztatóan hajlékony, árnyalatos, zengõ és színpompás, zsúfoltsága és modorossága ellenére is könnyed prózáját igazi hazai elõzmények nélkül valóságos csodaként pattintja ki az ifjú Csokonai nyelvformáló zsenije. Maga a mû különös, bonyolult konglomerátuma az ó-görög lírai regénybõl és a XVII. XVIII. századi pásztoridillbõl átvett motívumoknak, cselekményrészleteknek. Van a mûnek ez méltán sokat emlegetett része, amely túlmutat a rokokón. Arról beszél, hogy az elõkelõk kicirkalmazott mulató-kertjei megszégyenülnek a nyíratlan szabad természet elõtt, ahol a hõsnõ plebejus fûzfák árnyékában szendereg. Ez már a Nagyerdõ rengetegjét kezében Rousseau-kötettel járó öntudatos polgár szava. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest)
Eredetileg Fáy András Friss bokréta címû második kötetében (elsõ kötetének Bokréta volt a címe) jelent meg az elbeszélés, amely úttörõ jelentõségû a magyar novella-irodalomban. Fáy novellájának alapötlete meglehetõsen sovány. Csörgey tanácsos azzal a feltétellel hagyja a vagyonát fiára, hogy az egy lyánkát nézzen ki magának, ki vagy szép legyen, anélkül, hogy gõgösködnék vagy tanult anélkül, hogy azt untalan fitogtassa. Károly egymás után három lánynak udvarol, de egyik sem olyan, hogy megfelelne az atyai kívánságnak. Az elbeszélés legfõbb értéke az, hogy eleven képet ad a korabeli nemesi társaság életébõl. A Tevan kiadás 1922-ben jelent meg Kolozsvári Sándor színezett tollrajzaival. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest).
A magyar felvilágosodás legnépszerûbb elbeszélõ költeménye. Az eredetileg keletrõl származó mesei vándormotívum arab közvetítéssel Spanyolországon keresztül terjedt el szerte Európában. A mese változatai így számtalan nép kultúrájában megtalálhatók, de magyarországi sikere inkább a debreceni feldolgozás merészségének, realizmusának köszönhetõ. Fazekas nem is mert gondolni mûvének kiadására. Amikor megtudta, hogy tudtán kívül mégis kinyomtatták, és kézrõl-kézre terjed az országban, elõszót írt hozzá, amelyben hangsúlyozza, hogy elbeszélésében nem saját korát ábrázolja. A polgárosodó Magyarországon ezt persze senki nem hitte el neki, Lúdas Matyit kortársuknak tekintették az olvasók. A körülbelül egy évszáddal késõbb megjelenõ Tevan kiadás, tisztelgés a sikeres mû elõtt. Lila selyemkötésben jelent meg Divéky József fametszeteivel. A Lúdas Matyinak egy évszázaddal késõbb is nagy sikere volt, az Amatõr sorozat negyedik darabjának számozott példányai pillanatok alatt elfogytak. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Bp.).
Heltai Gáspár így köszönti az olvasót a könyv bevezetõjében: Szeretõ uraim és szerelmetes atyámfiai! Im mind egybegyûjtöttem és egybeszedtem jónéhány fabulákat, régieket és újakat. Mi okból mûveltem légyen ezt, minden jámbor olvasó megértheti az értelmekbõl, mellyeket minden fabula mellé szerzettem és utánna vezettem. A Tevan-nyomda Heltai fabuláit az amatõr-sorozat tizenharmadik köteteként adta ki, külön e könyv számára készített papiroson. Egy XVIII. századi kiadás ismeretlen mesterének fametszeteit Korda Géza metszette újra fába, Keleti György pedig a Tevan kiadvány könyvtervéhez alkalmazkodva költötte át az eredeti miden szépségének áhítatos megõrzésével. A tanmesék 1943-as megjelenését nem nehéz erkölcsi állásfoglalásként értelmeznünk.
A Tevan Nyomdának célja volt a magyar klasszikusok megjelentetése jelentõségükhöz méltó kiadásban. Kosztolányi Dezsõ írja a Nyugat 1917. január 1-i számában a Fanni hagyományairól: A könyv könnyed és kecses, halovány-rózsaszín keménypapír-fedéllel és világoszöld vászonszegéssel. Ugyanaz a rózsaszín és zöld, melyet húsz évvel ezelõtt láttunk divatos nõi ruhákon és valahogy mindnyájunk ifjúságát hozza eszünkbe. Felül egy a födélhez ragasztott zöld vászonból való olvasójegy hangsúlyozza a könyv stilizált voltát. A papír szürkéskék, a betûk finomak. Nyilvánvaló, hogy ilyen stílus sohase volt, a biedermeier-korban sem, de a kiadó nem is óhajt stílust utánozni, csak megérzékíteni egy kort tüntetõen és szabadon szárnyaló képzelettel számunkra, kik ma élünk. (Papp János:A szép könyv dicsérete A Tevan könyvek kritikái, Békéscsaba Gyoma, 1989.) A kötet belsõ címlapját és könyvdíszeit is Tevan Andor rajzolta. A borító, a belsõ címlap tipográfia XVIII. századi hagyományait. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Bp.)
A Tollagi Jónás viszontagságai Kisfaludy korát bemutató realisztikus igényû novella. Három része, a Tollagi Jónás Pesten, a Tollagi Jónás, mint házas és a Tollagi Jónás, mint atya, eredetileg 1827-ben jelent meg az Aurórában. Tollagi jogászi mûveltségû fiatal nemes. Nemcsak Werbõczit ismeri, hanem a latin klasszikusokat is és a tapasztalás vágya vonzza Pestre. Itt azonban kiderül, hogy mûveltsége nagyon elmaradott, rájön, hogy le kell ráznia az iskolai köntöst, amely szabad röptét hátráltatja". Rossz emberek hatása alá kerül, mindenféle Lépfavyak, Kamatiak hatása alá, sok balfogása után azonban mégis eléri a boldogságot. A ravaszok, és önzõk idõlegesen fölénybe kerülnek, de a végén Tollagi becsületessége elnyeri jutalmát. Kisfaludy az elmaradottságot tartja a nemesség legsúlyosabb és korában legveszélyesebb társadalmi betegségének. A Tollagi levélformában írt regény, a fõszereplõ jelleméhez és provinciális mûveltséghez való stílusbeli simulás megóvja Kisfaludyt a túlzott neológia és finomkodás veszélyeitõl, a novella ízes, természetes nyelve a mai olvasó számára is élvezetes. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest)
A jelen problémái által elõidézett tragikus érzelmeket a régiségbe plántálja át: így alakítja ki Kisfaludy a rege-mûfajt. Történik mindez akkor, amikor a romantika a középkori lovasság kultuszát népszerûvé teszi az irodalomban. Regékben nem annyira az epikus tartalom, mint inkább annak lírai kihangzása fontos: a hazafias buzdító, sarkalló erõ és érzelmi hatás. Kisfaludy elsõ regéje a Csobánc a tragédiába fulladó szerelem témáját dolgozza fel. A Tátikában több romantikus, regényes, izgalmas mozzanat és hazafias frázis halmozódik fel. A harmadik regéje, Kisfaludy kedvenc kölyke, a Somló, túlnyomórészt az 1805 körüli hazafias közszellem szülötte. A líra helyett itt már az elbeszélõ elem uralkodik. Kolozsvári Sándor sajátosan hazai hangulatú színezett fametszeteivel jelent meg a regéket tartalmazó Tevan kiadvány. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest)
Részlet Tevan Andor 1950-ben írott önéletrajzából: Ugyanebben az évben (1913) úttörõ vállalkozásba kezdtem, amellyel elõttem még senki sem próbálkozott. Kiadtam az Amatõr Tevan sorozat elsõ kötetét. Kosztolányi Dezsõ: Szegény kisgyermek panaszai címen írott verseit. Ez a könyv még ma is a legszebb magyar könyvek egyike. Hogy milyen jelentõsége volt megjelenésének akkor, mutatja Nádasi Pálnak, a neves esztétikusnak a könyv megjelenése után a Könyvtári Szemlében közölt terjedelmes kritikájából kiragadott következõ részlet: A Tevan kiadású könyvek a legszebb magyar könyveknek nevezhetõk. Ezek között is elsõ helyen a most megjelent Kosztolányi verseskönyv, Szegény kisgyermek panaszai áll. Ámbár a kötésétõl a betû metszéséigminden külföldi ízlést árul el, de finom ízlésû, nemes arányú, gondos munka, s valóban irigylésre méltó az a költõ, aki ilyen gyengéd felkarolással jelentkezhetik olvasói elõtt. A sorok valõrje, a vers ritmusa, a gondolatok akcentusa csak így jut kellõ módon érvényre, mikor a szedés maga is akkordokban zeng a papirosról. (Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon, Kner, Békéscsaba-Gyoma 1989)
Az Amatõr sorozat Major Henrik fametszeteivel díszített második kötetét értékelje maga a szerzõ, Krúdy Gyula! Tevanhoz írott leveleibõl idézünk: El vagyok bûvölve. Ezt a szépséget soha nem reméltem, amely az ön bûvész-kamrájából elõkerült a napvilágra. Ön varázsló, Uram. Szeretném megcsókolni a munkásai kezét. Aki látta a könyvet: torkán akad a szó a meglepetéstõl. Majd egy hónappal késõbb: Remélem meg van elégedve gyönyörû könyvünk sikerével. Én különösen annak örülök, hogy minden nagyobb erõfeszítés, reklám nélkül hódított a könyv. (Voit Krisztina: Tevan Andor levelesládájából, Gondolat, Budapest 1988)
Petõfi Az apostol húsz fejezetébe sûrítette küzdelmes élete tapasztalatait 1948-ban, amikor Jellasics csapatai már a fõvárost fenyegették. Hõsének, Szilveszternek életébe saját sorsának szálait is beleszõtte, és számos motívum Táncsicsra utal. A költemény az események közepén kezdõdik, Szilveszter családjának nyomor képeivel. Ez után következnek a fõhõs gyerekkorának realista képei, majd forradalmi harcának története, végül vértanúi halála. Cselekményének tere a vidék és a fõváros; a földesúr figurája mellé már felzárkózik a szerkesztõ, falusi templom mellé a titkos nyomda, a klérussal szemben a forradalmi antiklerikalizmus. Szilveszter típusába Petõfi belesûríti a század európai forradalmainak és forradalmasító olvasmányainak tapasztalatait és hatását, s hozzáadja mindezt saját történelmi élményeihez. Így formálja meg a magyar haladás létkérdéseit hordozó nagy költeményt. A Tevan sorozat kiadványát Kolozsvári Sándor rézmetszetei díszítik. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest)
Vörösmarty 1831-ben írta ezt az epikus költeményt. A tárgy egy mindent betöltõ szenvedély, a rémes külsõségek között foganatosított bosszú története. Berzsenyi kannibáli mûnek nevezte, visszaborzasztónak érezte Kölcsey is. A korlátlan emberi indulatok merész rajza azonban nem csak pesszimizmust - lázadást is rejtett magában. Bevezetõ természeti képe az emberbõl való kiábrándulásról vall; Tihamér, a kacagányos délceg daliákhoz képest újfajta, komor, illúziótlan hõs: a mûvet a pusztulás levegõje lengi be, de pesszimizmusa egyben ítélet is a feudális világ rémségei fölött. (A magyar irodalom története, Szerk.: Pándi Pál Akadémia kiadó, Budapest)