Tevan Margit

ötvös, (Békéscsaba, 1901. január 18. - Budapest, 1978. november 3.)
Tanulmányait 1921-ben az Iparművészeti Iskola ötvös-zománcozó szakán kezdte, majd Zutt Richárd és Kiss Ferenc magántanítványaként folytatta. Számos nemzetközi kiállításon nyert díjakat. Kitüntették Budapest Székesfőváros elismerő oklevelével. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon elnyerte a Diplome d'Honneur-t. 1939: az Első Magyar Országos Iparművészeti Társulat kitüntetettje. 1940-ben a Milánói Triennálén Ezüstérmet kapott. 1957: Munkácsy-díj; 1962: érdemes művész, 1971-ben és 1976-ban a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 1977-ben kiváló művész címmel ismerték el munkásságát. Tagja volt a Műhely Társaságnak.
Tanulmányai végeztével, 1925-1927 között egy ötvösműhelyben, 1928-tól önálló művészként dolgozott. A 30-as évektől kezdve kiemelkedő szerepe volt a modern magyar fémművesség megteremtésében, tömegek számára hozzáférhetővé tételében és ezáltal az iparművészeti kultúra formálásában. Korai munkáiban a fémlemezt plasztikusan, szinte szobrászi erővel formálta meg, lemondva a korszak fémművességének sokszor öncélúan túlburjánzó ornamentikájáról. Szemléletének alapja az anyag önnön szépségének érvényre juttatása. Tárgyainak díszítményei - legtöbbször - reliefszerűen formált figurális motívumok (emberi figurák, állatalakok), amelyeket sokszor külön fémöntvények formájában applikált munkáira. Díszítőmotívumai, figurái sajátos bukolikus bájt kölcsönöznek tárgyainak, felfogásukra jelentős hatást gyakorolt a romanika szobrászatának tömör formavilága. Leggyakrabban ajándéktárgyakat, serlegeket, kelyheket, tálakat, dobozokat készített. Legkedveltebb anyaga a vörös- és sárgaréz volt, de szívesen dolgozott ónnal és bronzzal is.

Mesterei:
Zutt Richárd, Kiss Ferenc.
Egyéni kiállítások:
1981 – Iparművészeti Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)
1988 – Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba (emlékkiállítás)
1996 – Lánchíd Galéria, Budapest [Engel Tevan Istvánnal].

Válogatott csoportos kiállítások:
Iparművészeti Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1932 – Magyar Kultúrszövetség
1943 – Belvárosi Művészeti Szalon
1948 – 90 művészkiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1953 – 1. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953 – Népművészeti és Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956 – Képző- és Iparművészeti kiállítás, Szeged
1958 – Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1959 – 4. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1960 – Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1962 – Katona József Múzeum, Kecskemét
1963 – Iparművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 
1965 – 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1967 – Budapesti Műszaki Egyetem, Kollégium
1966 – Modern Iparművészeti kiállítás, Sátoraljaújhely
1969 – Salgótarjáni Galéria, Salgótarján • Magyar Kultúra Háza, Prága
1975 – Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekben:
Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Irodalom:
Koczogh Á.: Művészet, 1963/7.
Koczogh Á.: Népszava, 1976. december 12.
Koczogh Á.: (Mai magyar művészet sorozat), Budapest, 1977
Toldi M.: (1901-1978) ötvösművész kiállítása (kat. bev., Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 1988).

ENGEL TEVAN István grafikus

(Budapest, 1936. november 9. – Budapest, 1996. október 12.)

Tanulmányait 1955-1957 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán kezdte, mesterei itt Z. Gács György, Miháltz Pál és Rákosi Zoltán voltak, ezt követően 1957-1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Bánhidy Antal és Kádár György voltak. 1970-1972 között Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1978-ban, 1982-ben és 1986-ban elnyerte az Európa Kiadó, 1980-ban pedig a Móra Kiadó nívódíját. 1980-ban, 1984-ben, 1993-ban és 1995-ben a Vásárhelyi Őszi Tárlatok díjait, 1989-ben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíját, 1990-ben a Memorial Foundation for Jewish Culture, New York ösztöndíját, 1994-ben a III. Nemzetközi Biennálén Belgrádban a 36. Arany Toll-díjat, 1996-ban, nem sokkal halála előtt pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatos kiskeresztjét kapta meg.
Franciaországban, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Olaszországban járt tanulmányúton. 1976-1977-ben a békéscsabai grafikai művésztelepen dolgozott. 1962-től szerepeltek művei hazai és külföldi kiállításokon. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, egyedi rajz. Több mint 300 könyvhöz készített borítót vagy illusztrációt. Finom humorú, groteszk művek jellemzik művészetét. Korai művein egy lapon, mozaikszerűen elhelyezett jelenetekben ábrázolta témáit. Későbbi grafikái egyszerűbb kompozíciójúak, az ábrázolt jelenetek színpadszerűek. Művészete utolsó szakaszában színpadi témák ihlette (Katona József, Bulgakov), festői hatású, nagyobb méretű ceruzarajzokat alkotott.

Mesterei: Z. Gács György, Miháltz Pál, Rákosi Zoltán, Bánhidy Antal, Kádár György.

Megjelent illusztrációi:
Tucholsky: A gripsholmi kastély, Budapest, 1967
Joyce: Dublini emberek, Budapest, 1970 
Hoffmann: Diótörő és egérkirály, Budapest, 1977 
Szologub: Undok ördög, Budapest, 1986.
1988-ban a bibliai Dávid király történetét feldolgozó 12 lapos litográfiai sorozatát jelentették meg Tel-Avivban.

Egyéni kiállítások
1973 – Fényes Adolf Terem, Budapest (kat.)
1974 – Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1979 – Helikon Galéria, Budapest (kat.), München
1980 – Dortmund, Galerie Park, Witten (Német Szövetségi Köztársaság)
1981 – Művelődési Ház, Szentendre
1983 – Galerie Boudet, Toulouse
1986 – Dorottya u. Galéria, Budapest (kat.) – Fészek Klub, Budapest
1987 – Békéscsaba – József Attila Könyvtár, Miskolc – Eötvös K. Könyvtár, Veszprém – Belgrád
1988 – Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanári Klub, Budapest
1989 – Katona L. Városi Könyvtár, Vác
1990 – Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba – Jewish Community Center, Los Angeles
1993 – Balassi Kiadó Galéria, Budapest – Ericsson Galéria, Budapest
1994 – Pannónia Galéria, Sopron
1995 – Újlipótvárosi Klub Galéria, Budapest – Pestújhelyi Közösségi Ház, Budapest – Bálint Zsidó Közösségi Ház, Budapest
1996 – Lánchíd Galéria, Budapest [Tevan Margittal] – Jüdische Gemeinde, Darmstadt – MOL Székház Galéria, Szolnok – Kossuth Klub, Budapest (kat.)
1997 – Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1999 – Kék Iskola Galéria, Budapest, Csepel.

Válogatott csoportos kiállítások
1963-tól – Stúdió kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1963-tól – Országos Grafikai Biennálé, Miskolc
1968 – Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest
1970-től – Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1971 – Magyar grafika Dürer emlékezetére..., 1974-től – Miskolci Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc
1975-től – Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
1979 – A hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett retrospektív kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983 – Mai magyar grafika és rajzművészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1988 – Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
1989 – Téli Tárlat '89, Műcsarnok, Budapest.

Művek közgyűjteményekben
British Museum, London
Cannon Hill Centre, Birmingham (GB)
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Memorial Museum of Hungarian Speaking Jewry, Cfat (IZR)
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Veres Péter Múzeum, Balmazújváros.

Tevan Rezső  építész

(Békéscsaba, 1893-Bergen-Belsen, 1944)

1911-ben kezdte el a József Műegyetem építész karát, de 1914-ben behívták katonának, így a tanulmányait csak a világháború után végezhette el. Közismert szakember lett Békéscsabán. Az 1920-as évek végén több alkalommal járt Németországban és a Bauhaus stílust tanulmányozta. 1929-ben tervezte Magyarország első vidéki Bauhaus épületét, a békéscsabai Zsidó Aggok Házát, ezt követően az 1970-es években lebontott Iczkovits család házát és gépáruházát az Andrássy úton, két Árpád-soron található, illetve két balatoni villát, amelyekről a haladónak számító Tér és Forma című lap is írt.

Kolozsváry Sándor grafikus

(Bánffyhunyad, 1896-Hidegség, 1944?)

Tevan Adolf lánya, Ilona iparművész lett, aki az Iparművészeti Tanodában ismerkedett meg Kolozsváry Sándor festőművésszel, akivel 1918-ban házasságot kötöttek és Békéscsabára költöztek.
Kolozsváry Sándor 1896-ban született Bánffyhunyadon. Édesapja, Kolozsváry Lajos (1871-1937) festőművész volt. Az Iparművészeti Tanodában és Münchenben tanult. A Nemzeti Szalonban először krétarajzokat állított ki. Később a tájképről mély érzésű figurális rajzokra tért át.
1921-től kezdve több kötetet díszített metszeteivel az úgynevezett amatőr sorozatban. Emellett a Dante kiadó és a Franklin Társulat is foglalkoztatta, továbbá tagja volt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) fiatal generációjának és az Atelier magániskolának. Illusztrációi mellett sikereket ért el grafikáival, prospektusaival, plakátjaival és csomagolásterveivel. Az ő művészi fedőlap-rajzával, és belső iniciáléival jelent meg 1935-ben Szerb Antal Budapesti kalauz Marslakók számára című műve.

Kolozsváry Zsigmond festőművész

Sigismund KOLOS-VARY 

(Bánffyhunyad, 1897 – La Chaux-de Fonds, 1983?)

Kolozsváry Sándor idősebbik öccse. 1925-ben fejezte be tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1926-ban Franciaországba költözött. 1936-ban csatlakozott a S. W. Hayter által alapított Atelier 17 elnevezésű grafikai csoporthoz. 1941 és 43 között koncentrációs táborban volt. 1943-ban Svájcban talál menedéket, ahol a háborút követően le is telepedett.
Több műfajban alkotott, elsősorban festészete jelentős. Vásznait kezdetben az expresszionizmus jellemezte, majd több mint tíz éven át tartó szürreális korszakát követően a tájábrázolás került előtérbe ritmikus geometriai formakombináció alakjában. 1971-től lírai kompozíciókkal zárult utolsó festői periódusa.
Egyike a legismertebb magyar származású, külföldön karriert elért képzőművészeknek. Képeit és szobrait számos európai és amerikai galéria mutatta be.

Kolozsváry György grafikus, illusztrátor

(Békéscsaba, 1919 – Budapest, 2004)

Kolozsváry Sándor grafikus és Tevan Ilona képzőművész idősebbik fia volt. 1935 és 1940 között az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola hallgatója, mestere Haranghy Jenő. 1940-től a Tevan Nyomda és Kiadó Vállalatnak dolgozott Békéscsabán, mint önálló grafikai munkatárs. 1940-1949 között a Dante Kiadó, az 1950-es, 1960-as években a Móra Kiadó köteteit illusztrálta. 1947-ben Konecsni György műtermében kezdi saját egyéni pályáját. 1954 óta részt vett a legtöbb plakátkiállításon, s számos képzőművészeti kiállításon. 1953-1990 között a Derkovits Grafikai Alkotóközösség keretében dolgozott.
Sokoldalú művészként foglalkozott plakáttal, prospektussal, hanglemezborítóval, könyvillusztrálással. A legkülönbözőbb stílusok nyelvében is otthonos mozgott. Kiegyensúlyozottan házasította a szecessziót, a Bauhaus hagyományokat és a popartot.

Kolozsváry Györgyné
Gál Hédy

Tanulmányok: Gallé Tibor szabadiskola, Atelier művészeti és műhelyiskola 1941-1944.
Tanárai: Beron Gyula, Kolozsváry Sándor és Végh Gusztáv voltak.
Kiállítások: IV., V., VI. Országos plakátkiállítás, nagyszámú kiállítás férjével, Kolozsváry Györggyel a Budapesti Nemzetközi Vásárokon. A Magyar Hirdető Vállalat csomagolástechnikai csoportja Art Pack kiállításainak állandó munkatársa és szereplője.
Díjak: az Iparművészeti Tanács díja, karácsonyi csomagolási tervért 1965, a Fogyasztók Tanácsának nívódíja 1973.
A Gondolat kiadó évi prospektusainak tervezője.
Elsősorban a csomagolástechnika érdekelte.

Kolozsváry Pál grafikus, festő

(Békéscsaba, 1921. május 23-USA, ?)

Kolozsváry Sándor grafikus és Tevan Ilona képzőművész fiatalabbik fia volt. Csak a háború után végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Pór Bertalan és Koffán Károly volt a mestere. A diploma megszerzése után festőként és alkalmazott grafikusként kezdett dolgozni. 1952-ben Munkácsy-díjat kapott. 1956 után feleségével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol grafikai stúdiót alapítottak. Felesége, Kolozsváry Stupler Éva (1937) ma is dolgozik.